2012. november 24., szombat

Már du. 5

óra van, és én egészen jól bírom a böjtöt. Eddig ez volt terítéken: répás céklaturmix - fele-fele arányban répa és cékla, kevés víz, egy ek. tiszta napraforgó méz, ez csak az íz kedvéért. Minden házi volt, piacról, és még ízlett is. Még a férjecském is ivott/evett egy pohárral. Aztán volt még hat darab nagyobb mandarin. Túl vagyok továbbá 2 bögre palástfű teán, most jön egy szenna, és term. az elmaradahatatlan almaecetes víz is volt.
A mai nappal már csak egy gondom van: nagy próbaköve lett az akaratomnak, ugyanis Katalin-napra vagyunk hivatalosak. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy: 1. családi barátok, akik tudják, hogy fogyizom keményen, éppen ezért nem fognak megsértődni, ha visszautasítom a sok finomságot, 2. M. biztos fog nekem készíteni vmi személyre szabottat, pl. salátát. A gond csak a mennyiséggel lesz. De eldöntöttem, hogy kibírom, ha törik, ha szakad!!! Ha ezt megcsinálom, akkor nagyondenagyon büszke leszek magamra. És ez bátorít!!!

1 megjegyzés: