2012. szeptember 23., vasárnap

Egyszerűen

elkeserít a kérdés, hogy meddig lesz még minden nap ugyanaz a súlyom... De sokkal jobban elkeserít az az eszméletlen zabálás, amit ma műveltem. Komolyan mondom, kövér koromban sem gyakran tettem ezt. Tuti megettem vagy tíz db kicsi szelet sütit. Utálom most magam. Hanem utálnék annyira hányni, most kihánynám. Inkább nem teszem... De félek, hogy megbünhődőm érte, és akko rmár nem az lesz a kérdés, h meddig még ugyanaz a súlyom, hanem az, hogy miért vagyok ilyen hülye...
Na, megpróbálok letornázni ma valamennyit belőle. Andikám, sajnos vasárnap sem lehet mindent...:(
Lelkiismeret furdalás letudva: level 2  letornázva. Nem kicsit izzadtam...Tk. két pózzal van bajom: gólya és híd.Pedig a híd az erősségem volt úgy 25 éve, igaz, nem 84 kilót kellett kinyomni...
Jól esett és nemtom, h csak az újdonság ereje vagy a vágy, de nagyon élveztem, s mire felébredtem, már vége is volt. Az is igaz, h a pózok jó része már megy és ismerős a weightlossból.
Holnap nagy turizást tervezek N-val, mert nadrághiányban szenvednek a gyerekek.

3 megjegyzés: